A Komplex terápiás program keretében gyógypedagógus, illetve fejlesztő pedagógus kollega is dolgozik a gyerekekkel a fejlődés maximalizálása érdekében. A gyógypedagógus feladata, hogy a sérült, fogyatékos, speciális nevelési szükségletű gyerekeket képességeik határáig fejlessze, igényeikhez igazodó eljárások alkalmazásával. A szomatopedagógia a megváltozott tartási és mozgási funkciók, funkcionális rendszerek, és a motoros képességváltozások javításával foglalkozik. A szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik szakága, önálló sérülés-specifikus pedagógiai rendszert alkot. A gyógypedagógiai rehabilitáció része, a mozgáskorlátozott személy személyiségfejlesztésére irányuló, komplex speciális pedagógiai tevékenység. 

Beszédindítás
A beszédfejlődés késésének, elmaradásának különféle okai lehetnek (motoros ügyetlenség, koraszülöttség, örökletes tényezők, negatív környezeti hatások, sérülések, betegségek, életkorban nem adaptív reflexek). Beszédindítás szempontjából a mozgás kiemelten fontos, mert a beszéd is egyfajta finom mozgás. A beszéd során szükségünk van a szájszervekre (fogak, nyelv, ajkak), az állkapocsra és annak ízületeinek mozgására, valamint a helyesen kiáramló levegőre és hangszalagokra, annak megfelelő állapotára. A logoterápia a beszéd és hangképzés fejlesztését célozza, emellett a kommunikációs problémákon segít. Mivel a beszéd – és hangképzés rendkívül összetett folyamatok, sok ponton sérülhet ez a folyamat, így a beszédterápiára is számos esetben szükség lehet. A beszédképzés zavarainak lehetnek idegrendszeri okai – például agysérülés vagy agyvérzés után -, de fizikai problémák is okozhatják. A beszédterápia segíthet a helyes hangképzés és artikuláció tanulásában és újratanulásában, illetve alternatív kommunikációs módszerek elsajátítására, a hang- és beszédképzést támogató eszközök használatának begyakorlására is szükség lehet.

Alapozó terápia
Gyakran előfordul, hogy a mozgásos érés valamelyik szakasza túl gyorsan vagy túl lassan zajlik le, vagy akár teljes egészében ki is marad. Az alapozó terápia lényege az idegrendszeri érés elősegítése. Az emberi idegrendszer egymásra épülő érési szakaszainak mozgásos megjelenései a kúszás, mászás, felülés, járás stb., ám ezekkel párhuzamosan és ezektől el nem választhatóan (mondhatni, az idegpályák bejárásával) fejlődnek ki az úgynevezett kognitív képességek és készségek: a figyelem, felfogás és emlékezet, azaz a tanulás alapvető készségei. Az alapozó terápiában az előbbiek mellett a beszédtechnika is fejlődik, hiszen maga a beszéd is az előbb leírt mozgásfejlődési sor része. Mivel a terápiában az arcizmok „edzésére”, fejlesztésére is hangsúlyt fektetünk, az alapozó terápia az esetleg szükséges logopédiai munkát is segíti.

A játékterápia
A játék a gyermekek fő kommunikációs eszköze, a játékterápia segít abban, hogy a gyerekek kifejezzék érzéseiket, gondolataikat, kezeljék érzelmi problémáikat, konfliktusaikat. A játékterápia a gyermek és a játékterapeuta között zajló dinamikus folyamat, a terápiás szövetség lehetővé teszi, hogy a gyermek belső erőforrásait mozgósítva, fejlődést és változásokat eredményezzen a gyermek érzelmi életében, szociális kapcsolataiban, viselkedésében, alkalmazkodásában. A játékterápia gyermekközpontú módszer, melyben a játék az elsődleges, a beszéd a másodlagos médium, a terapeuta pedig a gyermek adott részképességeinek fejlődését segíti a játékban indirekt módon.

Fényterápia
Tematikusan változó fényterápiás szoba várja szeretettel a gyerekeket egy különleges élményre, óra végi bandázásra, látásfejlesztés, szenzoros integráció, illetve relaxáció céllal.